Franciaország és a romantika
A franciák megírták a la vie en rose-t (a rózsák életét), gazdagabbá tették a világot a creme brulée-val és a camembert-el, de Beauvoirral és Debussyvel, a Tour de France-szal, a Tour Eiffel-el és még számtalan dologgal. Ha eltölt egy hétvégét Párizsban, Ön is rájön miért álmodozik a fél világ Cyrano utcáinak bekóborolásáról, vagy egy Manet stílusban, a "zöldben" elköltött piknikről. Franciaország, szinonimája a romantikának!
Az 5 dolláros tejeskávé földje nem a legolcsóbb európai úticél. Az igazán takarékosak kijönnek napi 40 dollárból, ez azonban a parkokban való rengeteg sajt és baquett evéssel jár. Egy kicsit összetettebb konyhaművészeti élményért, puha ágyért legalább napi 80 USD-t kell számolni. Persze, a Dom Perignon-t megcélzó tömegeknek a fenti összegek még egy nap borravalóját (pourboires) sem fedeznék, ha tényleg élvezni akarjuk Frankhont, legalább napi 200 USD-ral, vagy még többel számoljunk.

Franciaország földrajza:
A Kaliforniánál hajszállal nagyobb Franciaország, Oroszország és Ukrajna után a legnagyobb Európában. Észak-nyugatról a La Manche, nyugatról az Atlanti óceán határolja. Dél felé a Pireneusok másik oldalán Spanyolországot süti a nap, délkeleten a Földközi tenger, kelet felé a Jura hegység és a nyugati Alpok választja el Svájctól és Olaszországtól.
Franciaország viszonylag sík az észak-keleti határvonalnál, ahol Németországgal, Luxemburggal és Belgiummal szomszédos.
A tengerentúli területet départements d'outre-mer-nek hívják, ide tartozik a Karib szigetek közül Guadeloupe és Martinique szigetei, a Csendes Óceáni szigetcsoportból Új Kaledónia, Tahiti, és Francia Polinézia, Dél-Amerikában Francia Guiana, az Indiai Óceánon Madagaszkártól keletre Réunion szigete, Új Foundlandtól délre az Atlanti Óceánban Saint Pierre- és Miquelon- szigetek.
A francia Alpokban találjuk a maga 4800 m-ével Európa legmagasabb csúcsát, a Mont Blanc-t.

Franciaország éghajlata:
Az ország nagy részén, a hegyi területek és észak-keleti rész kivételével, mérsékelt az éghajlat, enyhe telekkel. Az Atlanti Óceán erőteljes hatása érvényesül észak-nyugaton, ahol az időjárást magas páratartalom, gyakran tomboló nyugati szelek és bőséges eső jellemzi. Észak-keleten klasszikus kontinentális az éghajlat, viszonylag meleg nyarakkal és hideg telekkel. A kettő között fekszik a párizsi medence, itt a legalacsonyabb az éves csapadék mennyisége. Párizs éves átlaghőmérséklete 12 °C, de a hőmérő higanyszála januárban gyakran esik 0°C fok alá, augusztusban pedig 35°C fölé is kúszhat. A déli tengerparti síkságokon enyhe mediterrán éghajlat uralkodik: a fagy ritka, az őszi és tavaszi felhőszakadások rövidek és gyorsak, nyáron gyakorlatilag nem esik az eső. A déli rész egyben a 'mistral,' a hideg száraz szél területe is, amelyik minden évben kb. 100 napig fúj a Rhone-völgyében. Gyakran ennek a könyörtelen tavaszi szélnek tulajdonítják az emberek sértődékenységét.

Francia konyha:
Az ételek végtelen töprengésre nyújtanak lehetőséget. Vegyünk figyelembe csak néhányat az ország ínycsiklandozó finomságaiból - libamáj, szarvasgomba, Roquefort sajt, kagylók és rákok, zamatos csigák és borok, pikáns gyümölcstorták - és rögtön értékelni kezdjük a frank konyhaművészet buzgalmát. De senki sem él csupán escargot-on (csiga), vin de table-val. A fazékhoz hozzájárult Franciaország afrikai és ázsiai népessége is, új fűszereket és ízeket adva sok ételhez.
Egy tipikus nap reggele nagy csésze tejeskávéval (cafe au lait) croissant-tal vagy lekvárral és vajjal megkent cipócskával kezdődik. Az ebéd és a vacsora között gyakorlatilag nincs különbség, állhat első fogásként fromage de tete páté-ból (kocsonya sertéshússal) vagy bouillabaisse -ből (halleves) követheti borjú vagy bárány ragu fehér szószban (blanquette de veau d' agneau) befejezésképp vegyes sajttállal (plateau de fromage) vagy almatortával (tarte aux pommes). Az ételek előtt gyakran kínálnak egy étvágygerjesztő apéritif-et, mint pl. a Kir-t (sziruppal édesített fehérbor), miközben az emésztést segítő digestif-t (konyak vagy armagnac brandy) az étkezés után szolgálják fel. Más, az emésztést serkentő és a társalgás felélénkítésére italok közé tartozik az eszpresszó kávé, a sör, a likőrök közül a pastis (90 fokos ánizs ízesítésű rokonai a régóta betiltott abszintnak) és pár a világ legjobb borai közül.

Franciaországi ünnepek:
A franciák bulizós társaság, sok város ad otthont minden évben különféle zenei, tánc, színházi filmművészeti vagy művészeti eseménynek. A vidéki falvak minden alkalomból vásárokat és ünnepségeket (fetes) tartanak a helyi szentek névnapjától kezdve az éves fokhagymatermés megünneplésének tiszteletére. Provence-ban május végén Saintes-Maries-de-la-Mer -ben van a cigányok védő szentjének, Sárának a tiszteletére rendezett színpompás ünnepség találkozó helye. Dübörgő éneklés és táncok jellemzik ezt a szertelen eseményt. A jelentősebb állami ünnepek közé tartozik Május Napja (május 1-e) amikor sok ember völgyi liliomot (muguet) ajándékoz barátainak - úgy tartják ez jó szerencsét hoz - és a Bastille Napja (július 14-e) amit barátokra dobott petárdákkal ünnepelnek.
A helyi rendezvények közé tartozik a sok cicomával és tollászkodással járó pret-r-porter divat bemutató Párizsban (február elején) a csillogó és gyakran gépies Cannes-i Film Fesztivál (május közepe) a Nemzetközi Zenei Fesztivál Strasbourg-ban(3 hét júniusban), az Avignoni Fesztivál tömeg és az alternatív színházakkal (július közepétől augusztus közepéig) és a Nancy Jazz Fesztivál (október 9-24)

Mikor utazzunk Franciaországba?
Az időjáráshoz alkalmazkodva tavasszal a legjobb Franciaországban, a tengerparti nyaralók májusban csatlakoznak. Az ősz is kellemes, bár a napok elég rövidek és az éjszakák is egyre csípősebbé válnak a végére, még a Cote d'Azuron is. A tél nagyszerű a téli sportokhoz, az Alpokban, a Pireneusokban és más hegyi területeken is.
Július közepétől augusztus végéig tart az az időszak, amikor a legtöbb városlakó kiveszi a szokásos 5 hetes szabadságát és a hegyekbe, vagy a tenger mellé vonul. A félig elhagyatott városok ilyenkor hajlamosak egy kicsit lehúzni a rolót. Hasonló a helyzet februárban és márciusban is.