Kalandozások az Antarktiszon

„Ha az Antarktisz zene volna, Mozart zenéje volna. Ha művészet, akkor Michelangelo alkotása. Ha pedig irodalom, akkor Shakespeare-é. De az Antarktisz talán még valami ezeknél is nagyobb: a Föld egyetlen vidéke, amely ma is olyan, amilyennek lennie kell. Bárcsak sose szelídítené meg az ember.” Andrew Denton

Az Antarktiszra ellátogatni olyan, mintha egy másik bolygóra kerülnénk anélkül, hogy a Földet elhagynánk.

Az Antarktisz felfedezése manapság az új technológiáknak, a speciálisan felszerelt, legmagasabb sarki besorolású hajóknak, a felkészült kapitányoknak, szakembereknek, legénységnek és a modern biztonsági előírásoknak köszönhetően sokkal biztonságosabb és kényelmesebb, mint 50 éve volt.

Titokzatos és hatalmas – az Antarktisz, a „fehér kontinens” a világ végén semmihez sem hasonlítható. A csillogó jég, a fenséges hegycsúcsok és a káprázatos szépség birodalma, az egyetlen földrész, ahol nincs bennszülött lakosság. Ehelyett menedéket nyújt a vándormadarak, bálnák, fókák és más tengeri emlősök számára, akik minden nyáron idelátogatnak, hogy az élelemben gazdag, part menti vizekben lakmározzanak.

Amikor felfedezőútra indul az Antarktiszra, akkor egy másik világba indul, maga mögött hagyva megszokott világát. Úgy érezheti, mint aki a Holdra érkezett, vagy mintha egy mesebeli világba lépett volna be. Egy olyan vidékre jutott, ahol a nap nem kel fel, de nem is nyugszik le. Jéghegyek úsznak, sodródnak a vízen. Kíváncsi pingvinfiókák másznak az ölébe.
Gyilkos bálnák és a púpos bálnák törnek fel a víz alól, s néznek mélyen a szemébe, mielőtt újra elmerülnek a tengerben.

A legtöbb antarktiszi expedíció az ottani nyári szezonban, november és március között indul. Ha kora nyáron látogat oda (vagyis november elején!), láthatja a megszámlálhatatlanul sok pingvin menetelését a tenger felől a szárazföld belseje felé. Ha késő nyáron érkezik, rengeteg tengeri madarat láthat, bálnákat és annyi fókát, amennyit elképzelni sem tud. Mindannyian itt hizlalják magukat a téli északra vándorlásuk előtt.

Az Antarktisz a világ ötödik legnagyobb földrésze, rengeteg látnivalóval. Attól függően, hogy mi mindent szeretne megnézni és megtapasztalni, ki tudja választani, mennyi időt szeretne itt eltölteni. A hajótársaságok különböző hosszúságú expedíciós utakat kínálnak.

Az időjárás arrafelé rendkívül változékony, nyáron a hőmérséklet általában épp fagypont környékén mozog. A 24 órás napsütés azonban olyannyira felmelegíti a védettebb zugokat, hogy ott hamarosan akár ingujjra vetkőzve találhatja magát. De ha hűvös az idő, akkor sem kell aggódnia, a hajótársaságok mindenre felkészültek. Az előre leadott méretek alapján legyártott, saját expedíciós kabátja már hajóra szálláskor a kabinjában várja. A kabátot az út végén haza is hozhatja emlékül.

Az Antarktiszra való eljutás egyik „feltétele” az áthajózás a hírhedt Drake-átjárón. Tény és való, hogy a világ legharagosabb tengerei találkoznak itt, a Horn-fok és az Antarktiszi-félsziget csúcsa között. Ne legyen azonban csalódott, ha zavartalan lesz az áthajózás a szoroson. Szerencsére nem minden átkelés viharos.

Az Antarktisz felfedezését sokan hátulra sorolják úti céljaik sorában, akkorra, amikor már minden mást láttak. A legtöbb ember számára ez egy mély spirituális élmény – találkozás a nyers erővel és a természet szépségével, s egyenlő magával a felismeréssel, hogy milyen apró, pici részei is vagyunk a hatalmas egésznek.